domain név regisztráció

Erdély is kaphatna internetes azonosítót. Újabb autonómiaharcból került ki győztesen az Ibériai-félszigeten fekvő Katalónia. A leggazdagabb félig önálló spanyol régió külön doménnevet (domain = birtok) kapott a világhálón, miután az internetes címeket világméretekben felügyelő szervezet, az Internet Corporation for Assigned Names and Numbers (ICANN) engedélyezte, hogy januártól a spanyol es helyett a katalánra utaló cat kiterjesztést is használják. Így a katalán doménnév-végződés lett az első olyan netes tartomány a történelemben, amely nem egy szakmai csoportosuláshoz vagy államhoz köthető, hanem egy autonóm régióhoz.

Az országrész nem hivatalosan már kikiáltotta internetes függetlenségét három évvel ezelőtt, amikor a Barcelonában működő catalunyai kormányzat Spanyolországra utaló honlapcímét, a www.gencat.es-t lecserélte www.gencat.net-re, ezzel is szimbolizálva a spanyoloktól való függetlenedést. A Rádio Catalunya pedig elment egészen odáig, hogy dacból kanadai honlap-végződést válasszon magának, így lett az internetes címe www.radiocatalunya.ca, vagyis majdnem cat végződésű. A katalánok olyannyira komolyan vették a saját portálcím-végződésért folytatott küzdelmet, hogy a www.puntcat.org portál alatt saját internetes mozgalmat szerveztek a „nemzeti domén” érdekében. A „puntCAT Associació” (pontCAT Szövetség) 2004-ben benyújtott pályázata több mint 65 000 magánszemélyt, valamint 2500 céget tudhatott maga mögött, így szinte zökkenőmentesen érte el célját.
A felső szintű nemzeti doménért folytatott rendíthetetlen harcon nem kell meglepődnünk, mert a spanyol tartomány újabban egyre nagyobb autonómiára tör. Katalónia az autonóm állapot reformjával immár külön népként határozná meg a területén élő csaknem hétmillió embert. Tegyük hozzá, hogy katalán nyelvet beszélő jelentősebb közösség található még Franciaországban és a kicsiny Andorrában is. A csúcsdomén megszerzése optimizmusra adhat okot a katalánoknak akkor is, ha a híradások szerint megfeneklettek a spanyolországi tárgyalások Katalónia autonómiájáról. A kormányzati egyeztetés ugyanis megosztotta a regionális politikai vezetőket, mert a katalán kormánykoalíció egyik pártja ragaszkodik a katalán nemzet elismeréséhez. A regionális autonómiaszélesítés sokat vitatott statútuma korábban sikeresen túljutott az első akadályon a madridi parlamentben. A tervezettel a bíráskodás, a gazdaság és a pénzügyek terén is el szeretnék érni a nagyobb önállóságot. Új alapokra helyeződne a tartomány költségvetése és adópolitikája a saját adóhivatal létrehozásával, valamint a központi kasszába való kevesebb befizetéssel. A spanyol ellenvetéseket elsősorban nem is a pénzügyi kérdések váltották ki, hanem Katalónia nemzetként, nem pedig nemzetiségként való, egyes vélemények szerint alkotmányellenes meghatározása. José Luis Rodríguez Zapatero spanyol miniszterelnök amellett érvelt, hogy az új katalán autonómia-statútumot úgy módosítsák, hogy az a spanyol alkotmánnyal összeegyeztethető legyen. Eközben azonban a katalánok akarata nem szenvedhet csorbát – adta hírül korábban a Die Welt. A szélesebb körű autonómia hívei úgy vélik, hogy a katalánoknál a legmagasabb az egy főre jutó jövedelem, s jóval több pénzzel járulnak hozzá a központi költségvetéshez, mint amennyit visszacsorgatnak a tartomány fejlesztésére a spanyol fővárosból. Pasqual Maragallnak, a katalán tartomány szocialista párti kormányfőjének nyilatkozata szerint az autonómia státusának reformja, amelyről már hónapok óta kemény viták folynak, „üzenet” Spanyolországnak. Azt kérte az ország polgáraitól, hogy „hallgassanak meg, hogy megérthessenek”, elismerve egyben, hogy a katalán reformtervek sorsa most a spanyol polgárok kezében van.
A Franco-diktatúra után felépült spanyol demokrácia több mint húsz éve foglalta alaptörvénybe a régiók autonómiáját, de a három, magát „történelmi nemzetnek” valló térség (Baszkföld, Katalónia és Galícia) nem éri be ezzel, pedig Spanyolhon 17 régiójának önállóságát külön autonómia-statútumok szavatolják. Maragall kormányfő terveiben korábban szerepelt a katalán nyelv általános használatának bevezetése is, azon lehetőség megteremtése, hogy Katalónia „elválhasson” Hispániától. Mindezek folyományaként sok katalán autón a felségjelzés matricája mára már nem is utal Spanyolországra. A katalánok előszeretettel ragasztják gépkocsijukra inkább a katalán CAT matricát, mint a spanyol E-t. Innen már csak egy ugrás volt a nemzeti domén igénylése. Erdélyben csak elvétve látni olyan román feliratokat az autókon, hogy „Sânt mândru că sunt ardelean!”, vagyis „Büszke vagyok, hogy erdélyi vagyok!”, mégis az immár virtuálisan is független tartomány példájára akár az egykor független Erdély is igényelhetne saját domént. Igaz, a rendszerváltás utáni Románia eddig lényegében minden önrendelkezési formára nemet mondott, de ne felejtsük el, hogy Erdély az ország éléskamrájának számít, akárcsak Katalónia Spanyolországnak. Mivel a transzszilván internetes portálok eddig többnyire a ro kiterjesztést használták, ezért megtudakoltuk az ICANN-nél, hogy miként lehetne létrehozni egy olyan doménteret, ahol az erdélyi magyar, szász és román honlapok például tra-, ty-, ts-, esetleg erd-re végződnének. (A tra a törököknek járt az internet hajnalán autós országjelzésükből adódóan, az ugyancsak Transylvaniára utalható tv pedig tuvalui domínium, amely komoly profitot hoz a csendes-óceáni szigetországnak a tévétársaságok internetes elérhetőségei révén.) Kent Crispin, az ICANN számítógépes szakembere lapunk kérdésére azt válaszolta, hogy Erdélyből ez idáig nem érkezett kérelem saját internetes azonosító ügyében. A amerikai Stanford Egyetemen is oktató Crispin elmondta, hogy az említett végződések még nincsenek lefoglalva, viszont korántsem lesz könnyű őket levédeni, mivel ISO minősítést kell szerezni hozzájuk, és erre az Európai Uniónak is rá kell majd bólintania. (Egy majdani vajdasági doménnel is ugyanez lenne a procedúra, bár ott legalább van egy Vajdasági Autonóm Tartomány, miközben Erdélyben az ’50-es évekbeli Maros Magyar Autonóm Tartomány megszűnte óta nem létesült területi önkormányzat.) A kolozsvári székhelyű Transindex.ro hírportál főszerkesztője, Kelemen Attila a Román Nemzeti Számítógép-hálózathoz (RCN) irányítaná a kezdeményezőket az erdélyi netazonosító ügyében. Kovács Csaba, a másik nagy erdélyi portál, az Erdély.ma (marokkói doménen!) szerkesztője székely lévén a Székelyföldről indítaná el az erdélyi doménért folyó küzdelmet.
„Erdély területi autonómiájának a jelenlegi konjunktúrában szinte semmi esélye nincs. Így a ts domén igénylését sem látom indokoltnak. Annál inkább szükségesnek látom viszont a sek (Seklerland) kiterjesztés lefoglalását, csak még azt nem tudom, hogy mely szervezet lenne illetékes ennek igénylésében” – mondta a szerkesztő. A román nacionalisták, tekintettel 1989 utáni magyarellenes ténykedésükre, feltehetően nem hagynák szó nélkül a dolgot, de a spanyol kormány sem tudott a cat ellen érdemben tenni valamit, így valószínűleg a románoknak sem lenne hatalmuk az ICANN felett. Egy erdélyi domén már más ügy, mert a történelmi Erdélynek az etnikai összetétele – beleértve a Részeket, a Bánságot és Máramarost – sokkal kevertebb, mint a Székelyföldé. Ez persze nem okvetlenül hátrány, mert a románokat és a szászokat is mozgósítani lehetne a cél érdekében, már ha az első kezdeményező egy erdélyi magyar szervezet vagy honlap lesz. Az autonómiára szomjazó erdélyi magyarok, románok és szászok látszólag megtámadhatatlanul üzenhetnének Bukarestnek is. De Kent Crispint idézve, még egyetlen szervezet sem igényelt erdélyi vagy székely domént, pedig a romániai magyarok hivatalos érdekképviseleti szervén, a kormánytag Romániai Magyar Demokrata Szövetségen (RMDSZ) kívül még ott van három, kimondottan autonomista szerveződés: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a mindinkább a székelységre koncentráló Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), hogy a számottevő politikai súllyal nem rendelkező Sabin Gherman vezette Erdély–Bánság Ligát (EBL) ne is említsük. Ezek közül bármelyik felkarolhatná az ügyet. Egy erdélyi vagy egy székely „autonóm felső szintű domén” gyógyír lehetne a 2004-es kettős állampolgársági népszavazás kudarcára is. Itt a katalánokra visszautalva, a PuntCAT szervezet pályázatából kiderül, hogy a katalán közösséghez tartozó (nem feltétlenül Katalóniában élő) személyek és szervezetek is igényt tarthatnak majd cat végű intenetes azonosítókra, tehát a világban elszórt erdélyi magyarok, románok és székelyek is kaphatnának az erdélyi doménből. Az említett erdélyi szervezetek közül csak az EMNT szakított azzal a hagyománnyal, hogy román (ro) domént válasszon magának, így önkéntelenül is a katalán kormány példáját követte. A tanács internetes címe is egy darabig a semleges net-re végződött, míg most már a www.emnt.org-ról érhető el. Az erdélyi önrendelkezési törekvések így alulról építkezhetnének, vagyis az interneten nemzetközi szinten is jobban kommunikálható lenne az erdélyi önkormányzatiság, melynek kivívása az általános trend szerint erőteljes gazdasági gyarapodást eredményezhet. Területi autonómiával rendelkeznek ugyanis az európai kontinensen az Ĺland-szigeteken lakó svédek, az olaszországi (dél-tiroli) osztrákok, a nagy-britanniai walesiek és skótok meg persze a spanyolországi baszkok. Számos európai államhoz tartozó sziget kapott területi autonómiának tekinthető különleges önkormányzati jogosítványokat, köztük a Dániához tartozó Grönland és Feröer-szigetek, a franciaországi Korzika. E területi autonómiát élvező térségek pedig az autonómia kivívása után erőteljes gazdasági gyarapodásnak indultak. Lehet, hogy legközelebb nem is Erdély fog igényelni saját internetes azonosítót, hanem a katalán győzteshez közeli Baszkföld. Mindenesetre jó előjel, hogy a normandiai partokhoz közeli Guersney sziget is kapott már saját internetes birtokot, a gg-t, de figyelemre méltó, hogy a Nagy-Britanniához tartozó Guernsey-n kívül Gibraltár (gi) és a francia Réunion (re) is rendelkezik saját doménnel, sőt a su alatt szovjet és a cs alatt állítólag még csehszlovák cím is igényelhető a nosztalgiázóknak…

Forrás:
http://www.hhrf.org/erdelyinaplo/cikk_nyomtatas.php?id_cikk=4425